Ajka, 2024. július 3.

 A Veszprém Vármegyei Önkormányzati Hivatal, a Magyar Urbanisztikai Társaság, a Magyar Építészek Veszprém Vármegyei Kamarája és Ajka Város Önkormányzata közös rendezvénye a vármegyei szakmai nap

 A korábbi évek hagyományát folytatva, idén is megtartottuk a Veszprém vármegyei urbanisztikai szakmai napunkat, melynek ezúttal Ajka városa adott otthont. A 2024. július 3-i program plenáris ülésére a volt Kaszinó épületében, amely mára a Pannon Egyetem kihelyezett Ajkai Kampusza, került sor.

A szakmai nap a „Kultúra alapú városfejlesztés – Kreatív Ajka” témakör jegyében zajlott, melynek keretében bepillanthattunk a sokak számára „csak” iparvárosként aposztrofált város, igencsak jelentős kulturális életébe.

Az esemény moderátora Fabacsovics Zoltán vármegyei főépítész köszöntőjét követően, Schwartz Béla Ajka város polgármestere nyitotta meg az „Urbanisztikai séták Veszprém vármegyében” programsorozat ajkai rendezvényét és tartotta meg előadását „Ajka fejlesztésének bemutatása a kulturális lehetőségek tükrében” témában. Polgármester úr részletesen bemutatta a város fejlődését a kezdetektől egészen napjainkig, érintve ennek gazdasági és ipari szegmenseit, valamint kitért a kulturális és sport elemekre is.

Ezt követően Varga Andrea, a Csingervölgy Nonprofit Kft. ügyvezetője a „Kultúra Ajka jelenében” címmel tartott előadást - egészen rendhagyó módon -, egy kisebb tárlatvezetés keretén belül tekinthettek be a résztvevők a múlt-jelen-jövő kulturális fejlesztéseibe. Ügyvezető asszony kifejtette, hogy Ajka a múltjának köszönhetően ipari műemlékekben, ipari kulturális és szellemi örökségben gazdag város, amely alapját képezi egy olyan kulturális, turisztikai és innovációs negyed kialakításának, mely során a múlt értékeit konvertálják át a jelenbe és a jövőbe.

A rendezvény Hornyák Attila, Ajka város főépítészének előadásával folytatódott „A jövőbe vezető út és annak alapjai” címmel. Főépítész úr bemutatta az elmúlt években megvalósult fejlesztéseket, majd a jövő távú tervekről, lehetőségekről beszélt.

Rövid szünetet követően Koszorú Lajos a Város-Teampannon Kft. ügyvezetője, vezető településtervező tartotta meg előadását a „Patakrevitalizáció kihívásai napjainkban- Torna patak fejlesztése” témában. Az előadás során, az Ajka városát átszelő Torna patak revitalizációjának tervezésébe, előkészítő munkálataiba, valamint látványterveibe pillanthattak be a résztvevők.

Ezt követően Fonyódi Mariann PhD. a BME Urbanisztikai Tanszékének egyetemi docense a „Csingervölgy jövőképe, Kriptongyár rehabilitációja” kapcsán mutatta be azokat a terveket, illetve ötleteket, melyeket a BME hallgatói készítettek kutatómunkájuk során. A hallgatók több aspektusból közelítették meg, illetve gondolták újra a Csingervölgyben, valamint Ajka belvárosában található azon ipari épületeket, melyek új funkcióit keresik a helyiek, hiszen céljuk nem a rombolás, hanem az értékmentés, a múlt megőrzése.

A záró előadást Porhajas Gábor a Magyar Urbanisztikai Társaság főtitkára tartotta „Tervezett iparvárosaink városfejlesztési kihívásai, avagy a MUT és a Völgyváros urbanisztikai konferenciája Salgótarjánban” témában.

A rendezvény résztvevői az érdekes és tartalmas előadásokat követően Hornyák Attila Ajka főépítészének és Varga Andrea, a Csingervölgy Nonprofit Kft. ügyvezetője vezetésével vettek részt a városi sétán. A belvárost átszelve, a még felújítás előtt álló ajkai Kristály Múzeumba engedtek betekintést a házigazdák, majd a helyi városnéző kisvonattal utazhattak a résztvevők Csingervölgybe, a világ első Kriptongyárának épületéhez. A Kriptongyár 1937-ben, Ajkán kezdte meg működését Bródy Imre fizikus, a kriptontöltésű izzólámpa feltalálója és Ashner Lipót támogatónak köszönhetően.

A kriptongyár egészen 1944 nyaráig üzemelt, a termelésnek a II. világháború vetett véget. 1947-ben szerették volna újraindítani a gyárat, de a gépeket a háborús jóvátétel részeként leszerelték, és a Szovjetunióba szállították. A kiürült épületben előbb a MÁVAUT állami busztársaság üzeme működött - az ötvenes években -, majd az Ajkai Üveggyárhoz került az ikonikus építmény. Az ipari és gazdasági termelések befejeződése után Ajka Város Önkormányzatának tulajdonába került a gyár épülete, tekintettel arra, hogy a helyi közösség által megfogalmazódott az igény az épület megtartására, felújítására, és egy teljesen új funkcióval történő megtöltésére, immár a kultúra területén.

Az elsőre merész gondolatnak tűnő Kripton Gyár újragondolása a várakozásokat felülmúlva igazi sikertörténetet könyvelhet el, hiszen az Európa Kulturális Fővárosa (EKF 2023) programsorozat keretében elkezdett felújítások, fejlesztések olyan eredményesnek bizonyultak, hogy a város újabb forrásokat felkutatva folytatja a megkezdett munkát. A Kriptongyár épülete Ajka szellemi és épített örökségének része.

Ezt követően a kisvonat városnéző útjával folytatódott a séta, majd a rendezvény eredeti helyszínére visszatérve fejeződött be a program.

Ajka Város Önkormányzatának ezúton is köszönjük, hogy a rendezvényt vendégül látták és a kiváló programokkal, valamint magas színvonalú előadások megtartásával hozzájárultak a sikeres és eredményes vármegyei szakmai nap lebonyolításhoz.